Balázs negyedik hete őrjöngött, mivel kedvenc tévésorozatát valami focivébé miatt a televízió társaság képtelenül késői időpontban vetítette, és a bajt még az is tetőzte, hogy Katalin, aki Balázs eléggé nagy szerelme volt nem olyan régóta, folyamatosan a közvetítéseket nézte.
Ezen események hatására két fontos változás állt be, addig felhőtlennek gondolt életében. Először is folyamatosan kialvatlan volt, karikás szemmel ment dolgozni, mivel a sorozat szent és sérthetetlen volt számára. Ebben mutatkozott meg a férfiúi önbecsülésének utolsó morzsája, mivel a lakásban egy készülék állt csak rendelkezésre, és azon folyamatosan futballmeccset nézett a valamikor elég hatalmasnak érzett kedvese, ezért nem maradt más választása, mint kivárni a sorát.
A másik drámai változás szerelmi életében következett be. A korábban harmonikus együttlétet eleinte némi - szerelmi évődésnek is nevezhető – incselkedés kezdte bomlasztani, majd ez állandó vádaskodássá változott. A focivébé harmadik hetére – amellett, hogy nem osztották meg egymással a hitvesi fekhelyet – elérkezett a teljes önmegtartóztatás ideje, jobban mondva Katalin szurkoló közölte vele, hogy amíg a mérkőzések zajlanak, hagyja őt békén, mivel ilyen izgalmakat csak minden negyedik esztendőben élhet át.
Amellett, hogy a feszítő vágyakozás egyre inkább az idegszanatórium felé kergette Balázst, mélységesen felháborodott azon is, hogy közös életüket ezzel a kijelentéssel egy végtelenül unalmas és sivár kiszáradt tómederhez hasonlatossá tette.
Pedig még csak két hónapja érezték úgy először, hogy megtalálták az igazit! (Bár az is igaz, hogy Balázs már hetedszerre talált rá az egyetlenre.)
Ez agyrém – gondolta Balázs, reménytelenül szerencsétlennek érezve magát…

Másnap reggel a fürdőkádban lubickolva elhatározta, hogy cselekedni kell, nem nézheti tovább tétlenül élete erodálódását, mivel tetterős fiatalembernek tudta magát majdnem összes eddig eltelt évében. Átgondolva már körvonalazódott a terv a fejében – beszélgetni kell haladéktalanul Katalin drukkerrel, sőt nem is, hanem meggyőzni tettei hiábavalóságáról és visszavezetni őt a bőrgolyóktól mentes világegyetembe.

Futballistennő arcán ráncok gyülekeztek, aggódni kezdett teremtménye miatt.

Ettől és a kádban úszó kiskacsa hápogásától aztán kicsit kitisztult az ég a feje felett, mivel az ágyból kibújva egy vihar kezdett kibontakozni a szobában, ami ráadásul követte mindenhová a lakásban őt.
Álmos szemekkel botorkált ébredés után a fürdőszobába Kati, és rögtön le is csapott rá a vérszemet kapott alig kedvese.
- Katicabogárkám – kezdte negédesen Balázs fiú – azt hiszem váltanunk kéne néhány szót – folytatta határozottan.
- Hm… - hangja nem nagyon éledezett együtt a szobán kívüli, egyre hangosabban figyelmet követelő világgal.
- Arra gondoltam, elmehetnénk vacsorázni a mai szépestén – ravaszul próbálva tervéhez a kedvező körülményeket megteremteni. - Jaj, micsoda ötlet kiskedvesem – emelte fel álomittas hangját Katalin – hisz tudod, a németek játszanak a négy közé jutásért.
A higgadt mosoly, fagyhalált hallt Balázs arcán.
Titkon reménnyel telve simogatta a kiskacsát, de látva csőre szélén gúnyos mosolyát, most azonnal vízbe fojtotta, szemében hóhér született, mely újabb áldozatra várt.
- Aztán pedig jön a Jófrancot Nemérdekel csapat döntője, és a spanyol bikák heti összefoglalója és elég volt… - fakadt ki dühösen Balázs mártír.
- Csak nem arra célzol, hogy túl sokat nézek focimecset – lepődött meg az igaztalan vádakon Katalin. Szembogarából angyalok próbáltak szétszéledni, akiket hosszú fekete, erősen felfele görbülő szempillái ártatlanul visszatereltek bensőjébe.
- Pontosan. A heti rekesz sörről nem beszélve – emlékezett vissza, a folyamatosan lakásban terjengő savanyú alkoholbűzre Balázs szent – nem gondolod, hogy el kéne menned kicsit randalírozni is, esetleg egy villamost szétverni? Hmm, hogy tetszik? – lapos pillantással kísért gúnyos megjegyzéssel kiegészítve mondandóját.
- Jobban tetszene, ha neked húznék be egyet, amiért így beszélsz velem – látszott, hogy a pillanatnyi helyzet utálkozva tekintett kettejük szerelmére. Ezzel arcára sértődött vonásokat rajzolva, méltóságteljesen kisétált a fürdőszobából, a vitát lezártnak tekintve.
Balázs szenvedő, kettesben maradt a vízbe fulladt kiskacsával és indulataival a viharfellegek alatt elterülő kádban, melyek a fürdőkád elpárolgott vizéből táplálkoztak, mivel az iménti összezördülés jelentős párolgást okozott, táplálva a kissé megilletődött felhőket.
A látszólagos kudarc ellenére nem volt oka jókedvre, de zavaros érzelmei annyira lekötötték, hogy nem tudott új terveket kovácsolni a probléma megoldására. Magában révedezve, visszagondolt reményeire, melyek kapcsolatuk elején születtek e csinos és vagány nőnemű teremtéssel kapcsolatban, és elkeseredve látta, hogy csaknem mindegyik beteljesületlen maradt. Mire feleszmélt, már csak az ajtó zárjanak kattanását hallhatta, érzékelve, hogy Katalin nem kívánt a lakásban tartózkodni jelen pillanatban.

Futballistennő a kellemesen párnázott égi lakhelye kertjében eközben elégedetten dörzsölte tenyerét, megnyugtatónak tartva egyik híve ilyen hűséges kitartását.

Balázs, miután a napi robottal kellőképpen hozzájárult cége költségcsökkentő programjának sikertelenségéhez, sietett haza, hogy Katával folytatni tudja reggel bátran elkezdett problémafeltárásukat. Szeretett volna mindenképpen először hazaérni, mert nem akart második lenni.
Otthon megkezdte a várakozást és egyedül folytatta.

Nem jött haza Kata, futballistennő boldogan vigyorgott a felhőtakarón keresztül.

Balázs ágyában tekergette takaróját teste köré az álom minden reménye nélkül, mikor megérkezett elnyűtt kedvese magát átható szeszparfümbe burkolva, láthatóan fergeteges hangulatisággal.
Balázs alvást mímelt, megvárta, míg mellé fekszik imbolyogva Katalin, szólni akart, de átgondolta és letett feltett szándékáról, aztán sértődött álomba merült.

Futballistennő teli torokból kacagott.

Reggel Katalin Sziszifusznak visszaadta az elalvás után kölcsönkapott roppant terhet, ami történetesen egy méretes szikla volt, és az éjszakai szörnyű álmokat elhessegette magától. Mikor előző este hazaért, Balázs még sehol nem volt és egyedül kellett viaskodnia képzelete játékaival. Bár továbbra is igen különösen érezte magát az álmában átélt események miatt, magában kéjes mosollyal gondolt arra, hogy mit szólna kisiklott párja az álmában megtörtént dolgokhoz. Balázs az éjszaka ismét a kocsmázott a haverokkal és nézte a futball világbajnokságot, és ma van a döntő… Katalin elhatározta, beszélnie kell vele még ma, haladéktalanul.

VÉGE