Momentán nem sokat tudok a haikuról, csupán annyit, hogy egy japán költészeti forma, ahol a vers maga nagyon rövid és tömör és általában természeti képek segítségével fejez ki érzelmeket, gondolatokat. De a haikunál a leglényegesebb, hogy az olvasó átélje, és továbbgondolja, majd lássa és hallja, megtapintsa az olvasott élményt. Szóval ravasz dologról van szó, azt láthatjuk.

A haiku hagyományosan 17 szótag, soronként 5-7-5 szótagszámmal, a haikunak nincs versmértéke, rímpárja is csak ritkán, mintegy véletlenül.
A fenti merev szabályokat azonban manapság sokszor dívik figyelmen kívül hagyni. Hogy mi is a helyes haiku, talán csak a japánok tudják elmondani.
Ígérem, igyekszem majd többet is megtudni a dologról, és az első adandó alkalommal beszámolni róla.